Lovasiskolák

A Bécsi Spanyol lovasiskola

1572. szeptember 12-én alakult meg a híres bécsi lovasiskola, ahol magas szintű, már-már nem is díjlovaglásra, inkább „lovastáncra” idomítják a lipicai, kizárólagosan méneket. Az első világháború előtt csak a Habsburg-családnak tartottak előadást, és tanították őket lovagolni, de utána minden vasárnap nagyközönség előtt is megnyitották. De a sok szürke lipicai mellett, hagyományosan egy sötét ló is van a többi között, bizonyítva, hogy nem csak szürke színben létezik.

A lovasiskolának otthont adó épületrészt (Téli lovasiskola) Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei szerint építették 1729-1735 között barokk stílusban. A lovasok a mai napig a tradicionális öltözetükben lovagolnak.

A lovasmutatványok eredete a reneszánsz időkre nyúlik vissza, amikor jól képzett lovakra és lovaglási technikákra volt szükség a lovas harcmodor manővereihez. A lovasbemutatókon sok híres figurát mutatnak be:

"Courbette" - ágaskodás
"Levade" - a ló felágaskodik, miközben hátsó lábának csánkjai szinte a talajt érintik
"Croupade" - a ló a levegőbe ugrik, miközben mellső és hátsó lábait a hasa alá húzza
"Capriole" - a ló a levegőbe ugrik, s ezzel egyidőben hátsó lábaival kirúg
"Piaffe" - helyben ügetés, vagyis a ló helyben jár, gyakran két oszlop között.

Magyar Királyi Testőrség Spanyol Lovasiskolája (Budapest)

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után Josipovich Zsigmond javaslatára 1933-ban Budapesten is megalakították a Magyar Királyi Testőrség Spanyol Lovasiskoláját, mely 1944-ig működött és a bécsi intézettel egyenrangú volt.

Napjainkban az Epona Spanyol Lovasiskola kívánja feleleveníteni a magyar testőrség lovasiskolájának hagyományait.

Forrás: Wikipédia